Nyáron egy baráti beszélgetés közben az európai csokikat hasonlítottuk össze az amerikaiakkal és mindannyian arra a következtetésre jutottunk, hogy az európai csokoládék sokkal finomabbak az ittenieknél. Valaki megjegyezte, hogy neki a Kindertojás csoki volt a kedvence, de sajnos már nem kapható az USA-ban mert betiltották. Ez megütötte a fülemet, mert gyermekeim is szeretik a Kindertojást, ráadásul én úgy emlékeztem, hogy igenis lehet azt errefelé kapni.
Hazafelé beugrottam egy-két közeli élelmiszerboltba és bár találtam többféle Kinder csokit, magát a Kindertojást, melynek belsejében egy sárga kapszulában kis játékok találhatók, egyet sem. Tényleg be lenne tiltva? Nem akartam elhinni, de aztán a gugli segítségével kiderült a szomorú igazság, mert az európai gyerekek kedvence tényleg tiltó listán van Amerikában. De vajon miért?

Akármilyen furcsa, a tiltás igazi oka időben messze megelőzi a Kindertojás márka és termék megszületését ugyanis az Egyesült Államokban már 1938-ban hoztak egy olyan törvényt, ami megtiltja mindennemű olyan étel, főleg édesség forgalmazását, amiben valamit elrejtettek és az kívülről nem látható vagy észlelhető. A törvény annak a lehetőségét próbálja kiküszöbölni, hogy a fogyasztók - főleg a gyerekek - véletlenül le ne nyeljék az édességbe rejtett tárgyat. De tényleg ilyen egyszerű a történet? Természetesen nem. Lássuk akkor a Kindertojás amerikai (rém)történetét.
Kindertojást minden Amerikainak!
A Kindertojást az olasz Ferrero cég 1974-ben dobta először a piacra a világon, kivéve az Egyesült Államokban a fent említett törvény miatt. Igen ám, de az 1990-es évek vége felé, egy furfangos chicagói székhelyű lengyel-amerikai alapítású cég fittyet hányva a törvényre, üzleti fantáziát látott a Kindertojás behozatalában. A Kreiner Imports LLC 1997 márciusában el is kezdte importálni a csokit Amerikába, a viszonteladók pedig sikeresen forgalmazták azt a környékbeli boltokban mit sem sejtve arról, hogy árujuk már több mint két évtizede tiltólistán volt. A kindertojás helyi népszerűsége olyan nagy volt, hogy az még a hatóságoknak is szemet szúrt. Még ugyanabban az évben az itteni fogyasztóvédelmi felügyelet azonnal betiltotta a forgalmazást és mintegy 5,000 darab Kindertojást távolítottak el a Chicago környékbeli üzletekből. Az illegális importot űző céget jól megbírságolták és a Kindertojás továbbra is maradt a tiltólistán annak ellenére, hogy a Ferrero cég ezt az esetet kihasználva megpróbálta meggyőzni az amerikai hatóságokat, hogy a termék igenis biztonságos, hisz nem jelentettek semmilyen halálesetet a termékkel kapcsolatban ebben az időszakban. Az amerikai hatóságokat azonban ez nem győzte meg. És sajnos az idő is a hatóságoknak dolgozott. Miért?
2000-ben az Egyesült Királyságban - teljesen függetlenül a fenti chicagói történettől - egy kisfiú megfulladt egy Kindertojás játéktól, és a fiú családja kampányba kezdett a Kindertojás szigetországi betiltása mellett. Közben kiderült, hogy nem csak az ő gyerekük volt az egyetlen, akinek életét egy Kindertojás “oltotta ki”. Az üggyel járó média herce-hurca kapcsán ugyanis két másik család is jelentkezett hasonló esettel. Bár az ügyet egészen magas szinten - az angol parlamentben is - tárgyalták, a Kindertojást azonban nem tiltották be sem Angliában sem az Európai Unióban. Érdekes módon, az angol parlamenti képviselők elismerték ugyan a haláleseteket, de azzal érveltek a tiltás ellen, hogy ha a Kindertojást betiltanák, akkor egy sor másik kis játékot is be kellene tiltani, mert azokat is bármikor lenyelhetik a gyerekek. Akkor pedig “csak nagyon kevés játék maradna a polcokon”. Igen érdekes érvelés. Legalábbis homlokegyenest ellentmond az amerikaival, de ne szaladjunk ennyire előre.
Azóta a Ferrero amiatt az angol eset miatt egy figyelmeztetéssel látta el termékét világszerte, amiben felhívják a figyelmet erre a veszélyre. Magyarul így szól a figyelmeztetés:
“FIGYELEM Olvassa el és őrizze meg! Az apró alkatrészek könnyen beszippanthatók vagy lenyelhetők.”
(Nem mintha valaki is elolvasná az egyébként jól összegyűrt apró-betűs részt.)
Csempészet és Kampány
A Kindertojás amerikai története azonban még mindig nem ért itt véget. Az édesség továbbra is népszerű maradt elsősorban azon amerikaiak körében, akik sokat jártak vagy Kanadában vagy Európában. A népszerűség pedig mindig üzletet szül, főleg ideát. Kicsit megmosolyogtató, de több száz kanadai és amerikai Kindertojás-csempészt fogtak el az elmúlt években. Ha hinni lehet az amerikai statisztikáknak, akkor csak a 2011-es évben közel 60,000 Kindertojást koboztak el Amerika különböző határátkelőhelyein, repterein. Mivel a csempészet elég nagy méreteket öltött, a büntetés mértékét is megemelték és most már akár 2,500 dolláros bírságot is kaphat egy csempész, tojásonként, igen jól értetted tojásonként. Azaz nem éri meg megkockáztatni.
Ezek a “csempész” ügyek – pont a banalitásuk miatt - elég nagy médiavihart kavartak errefelé, aminek hatására 2012-ben pár ezer amerikai még egy kérvényt is benyújtott a Kindertojás amerikai forgalmazásának engedélyezésére, de mivel a petíció nem érte el a megfelelő számú aláírást, így azt a hatóságok elutasították. Pedig volt ám kampány rendesen: Itt van egy a sok közül, egy Facebook oldal, aminek határozott célja a Kindertojás betiltásának feloldása. “Free The Egg: Life, liberty and the pursuit of chocolate”. Az oldalnak kicsivel több mint 2,000 lájkolója van, azaz nem igazán beszélhetünk elsöprő jenki népharagról ebben az ügyben.
A következő a sorban egy elektronikus petíció, aminek szintén hasonló a célja, itt már több mint négyezer aláírás gyűlt össze az ügy érdekében, de még mindig kevés, hogy valaki is komolyan foglalkozzon vele.

Legutóbb pedig a Kindertojás amerikai története egy újabb fordulatot vett és ezúttal egy sokkal nagyobb horderejű ügybe is belekeverték. 2013-ban, amikor egy nagy sajtóvisszhangot kiváltó amerikai tömegmészárlás miatt a fegyverlobbi ellen fordult a közhangulat, a fegyverhasználatot ellenzők éppen a Kindertojást hozták fel ellenpéldának. Kampányuk szerint ugyanis Amerikában egyszerűbb bármilyen fegyverhez vagy lőfegyverhez hozzájutni, mint egy Kindertojáshoz. A kampány annyira sikeres volt, hogy a fegyverellenes kampánynak aztán egyre nagyobb mértékben lett részese az olasz csemege.
Sőt a kindertojást már az AK47 gépkarabély amerikai ügyével is összeboronálták, merthogy bár mindkét terméket – újra - betiltották az 1990-es években, a Kalasnyikov valamilyen rejtélyes oknál fogva lekerült az amerikai tiltólistáról 2004-ben. A Kindertojás pedig azóta is persona non grata Amerikában.
Nos ennyit a Kindertojás amerikai (rém)történetéről, amire Mike barátom megint csak annyit mondana velősen, hogy: "Only in America, only in America"
Ráadásképpen szolgálok még egy érdekes kis adalékkal a történethez, merthogy Amerikában, ami ekkora népszerűségnek örvend, azt valamilyen úton módon kereskedelmileg ki kell és ki is szokták használni. Így is történt nem olyan régen és ezúttal teljesen legális alapon. Egy amerikai feltaláló gyakorlatilag lekoppintotta a Kindertojás ötletét és csinált belőle egy olyan verziót, ami megfelel az 1938-as törvény előírásainak, azaz az elrejtett dolgot a csokin kívül is fel lehet fedezni, így a baleset veszélye minimálisra csökkenthető. A hatóságok pont ezen oknál fogva engedélyezték az amerikai változat (Choco Treasure) kereskedelmi forgalmazását.
Az amerikai csokitojás sárga kapszuláját sokkal nagyobbra tervezték, mint a Kindertojásét, így annak széle már jól látszik a csokitojás két oldala között kívülről. Hogy tovább fokozzák a biztonságot, a játékokat tartalmazó kis sárga kapszula kinyitását is kicsit bonyolultra tervezték, hogy mindenképpen szülői segédlet kelljen hozzá.
Végezetül pedig bevallom, hogy most Augusztusban amikor Magyarországon jártam a családdal, elhatároztam, hogy - tiltás ide, tiltás oda – én pedig visszafelé hozok magammal egy-két Kindertojást. Kíváncsi voltam, vajon tényleg észreveszik-e a csomagban megrejlő “csempészárut” és ha igen, vajon bilincsbe verve viszik-e el az egész családot a reptérről. Örömmel közlöm, hogy 10 Kindertojást sikerült becsempésznem Amerikába. Senkinek fel sem tűnt a bőröndök mélyén rejlő szajré. De erről egy szót se senkinek! Igaz bizonyíték sem maradt, merthogy a gyerekek már rég felfalták a tojásokat. Ja, és nem akadt torkukon egy játék sem! Hol is van az a petíció?
U.I.
Ha tetszett ez az írás és esetleg érdekel még más hasonló jellegű korábbi, valamint a közeljövőben megjelenő szösszenet is, akkor lájkold a blog Facebook oldalát: http://www.facebook.com/PrehryFarkas