Első Nap:

De jó itt a magasban repülni! Csak éppen látni nem látok semmit mert sötét van. Röpködünk itt faltól falig, szerintem ez a valami nem is lát!

Második Nap:

Most meg mi történik? Miért nem repülünk tovább? Már kezdtem megszokni ezt a sok csapkodást!

Meddig kell itt még vesztegelnem ezen a piacon? Mikor repülünk újra? Nem így tűnik, hogy ez a fekete nyavalya valamikor még egyszer felszáll. Mindegy ezt is kipróbáltuk!

Harmadik Nap:

Na végre valaki törődik velem is. Milyen rendes elvisz az otthonába. Jó tett helyében jót várj! Alig várom, hogy visszaadjam ennek az izgága kétlábúnak.

Negyedik Nap:

De jó, kirándulni voltunk! Ekkora épületet még életemben nem láttam. Mindenkivel lekezeltünk. Jól bejártuk a helyet, tetszett de már kezdem unni, ma este tuti másnál alszom majd.

Ötödik Nap:

Ez másfajta. Nem nyüzsög annyira. Mintha valamire készülne. Kicsit uncsi a mai nap itt a négy fal közé bezárva! Jó lenne már egy kicsit kimozdulni.

Hatodik Nap:

Végre! Utazunk! Hurrá! Érdekes ez a nagy monstrum. Eddig azt hittem, hogy az a fekete szárnyas tud csak repülni. Ez a repülés nem volt olyan jó mint a múltkor, úgyhogy inkább dobbantok. Én vissza nem megyek ezzel. Sok szerencsét, Ciao!

Hetedik Nap:

Megérte váltani! Mennyire más ez a kétlábú! Csak ne gesztikulálna annyit a kezével, alig tudom élvezni az új környezetet. Viszont sokan vagyunk egy lakásban, nem unatkozunk majd az biztos.

Nyolcadik Nap:

Elég unalmas volt a mai nap, elmentünk valami nagy épületbe. Itt nem nyüzsögtek annyira a kétlábúak. Mindenki csak egy kétlábúra figyelt, a többiek meg csak mormoltak valamit néha a padsorokban. Viszont volt alkalmam sok mindenkivel megismerkedni.

Kilencedik Nap:

Kicsit lassan indul ez a nap. A kétlábú nagyon lelassult, alig megyünk kirándulni. Nincs kedvem itt feküdni egész nap. Olyan rövid az élet!

Tizedik Nap:

Azt hittem a tegnapi napnál nem lehet unalmasabb. Tévedtem. Ki sem mozdultunk!

Tizenegyedik Nap:

Végre valami történik. Valaki jött. Fehér ruhás, mindegy, csak el innen ebből az unalmas melegágyból.

Tizenkettedik Nap:

Utaztunk ma is. A kétlábúak közül majdnem mindenki ódzkodik mai útitársamtól. Mi bajuk lehet vele? Eddig ilyen reakciót a kétlábúaktól nem láttam! Furcsa.

Tizenharmadik Nap:

Ma kicsit bezárva éreztem magam. Ezt a maszkot nem szabadna használni a kétlábúnak. Ez nem ér! De résen leszünk és az első adandó alkalommal tovább állunk!

Tizennegyedik Nap:

Megint lelassultunk. Alig megyünk ki. Megint melegágy! Uncsi!

Tizenötödik Nap:

Na végre, nem a régi séta, de legalább végre megyünk valahova. Fogalmam sincs mi ez a hely, de legalább itt végre vannak rokonok is. Mi több egyre többen jönnek. Nem lesz rossz ez a hely!

Tizenhatodik Nap:

Attól függetlenül, hogy megint lelassultunk, nagyon szépen összejött a rokonság. Nem is olyan rossz ez a hely. Naponta százával jönnek az uncsitesók. Ki gondolta volna? Micsoda bulik lesznek itt!

Tizenhetedik Nap:

És a rokonok jönnek, csak jönnek. Viszont páran eltűntek. Fogalmam sincs hova mentek. Mindegy, az ő dolguk.

Tizennyolcadik Nap:

Ma nehezen tudtunk már csak bulizni. Valamiért szétszedik a rokonságot! Nem ér! Milyen világban élünk? Meg sem kérdeznek bennünket.

Tizenkilencedik Nap:

Hű de uncsi kezd lenni. Itt fekszünk egész nap. Fogjuk fel úgy, hogy az most az  “after parti”

Huszadik Nap:

Uncsi volt ma is. Dobbantani sem tudok. Ezek teljesen elszaparáltak!

Huszonegyedik Nap:

Mi lehet a rokonokkal? Valami történjen már?

Huszonkettedik Nap:

És igen, valami végre történik! Esélyem sincs dobbantani, de legalább megfordultunk. Csak ez a gép ne lenne ilyen hangos. Eddig nem zavart, de már csak erre tudok figyelni.

Huszonharmadik Nap:

Ennek a gépnek a hangja kiborító! Ennél már csak az elzártság rosszabb! Karantént akarok!

Huszonnegyedik Nap:

Hörög, csak hörög! A gép meg pörög. Forgatják a kétlábút. Teljessen be fogok csavarodni, de az itt persze senkit nem érdekel.

A rokonokkal mi lehet?

Huszonötödik Nap:

Valami nem kóser! A gép végre leállt, micsoda csönd van! Már nem is forgunk. 

És akkor most mi lesz?

Huszonhatodik Nap:

Sosem gondoltam volna hogy visszasírom a gép zaját. Ez a hely olyan mint az elfekvő! Rám se néz már senki. Kiszökni képtelenség. Közel a vég?

Huszonhetedik Nap:

Gyanús ez a sok mozgás. Hova megyünk?

Megérkeztünk valahova. Meleg van. Nagyon meleg...

Lehet hogy ez volt az utolsó naplóbejegyzésem?