PrehryFarkas

Csak röviden! Avagy mindent rövidebben és tömorebben Amerikában

2019. december 27. 15:00 - Dedi Cool

Ebben a szösszenetben az amerikaiak egyszerűsítési mániáját járjuk majd körül, hogy kiderítsük vajon miért rövidül le szinte minden második szó az angol nyelvben, pontosabban Amerikában.

Az hogy az angol nyelv egyszerűbb a magyarnál, nem újdonság. Mi sokkal választékosabban és egyúttal sokkal bonyolultabban is fejezzük ki magunkat az amerikaiaknál. Az általam is gyakran bevetett “barokk” körmondatok az angol nyelvben egész egyszerűen nem használatosak, sőt egyenesen elkerülendők. Mindent rövid tőmondatokban fejeznek ki és írnak le. Minél rövidebb és egyszerűbb a mondat szerkezete, annál érthetőbbé és könnyebben olvashatóvá válik a szöveg… az amerikaiak számára.

De a jenkiknek ez az egyszerűség sem elég. A mondatokon túl, még a szavakat is lerövidítik, ahol csak lehet. Az Amerikában használt modern angol nyelvben a rövidítések és akronímák száma lassan már meghaladja az eredeti szavakét. Sőt, megkockáztatom, hogy manapság az átlag amerikai legalább egy rövidítést használ minden egyes mondatában. Az alábbi kis videó természetesen nem reprezentatív, de aki angol nyelvterületen él, vagy amerikaiakkal kommunikál, azok tudják miről beszélek itt. de vajon hogy alakult ki ez a már-már beteges rövidítési mánia?

A rövidítési mánia eredete és története

Természetesen nem vagyok nyelvtörténész, így ennek a szokásnak a kialakulását is csak az interneten fellelhető információkra hagyatkozva mutatom majd be... azt is - stílusosan - csak röviden. A Wikipédia szerint, a rövidítés (abbreviation)  nem új keletű és nem csak az angol nyelvre jellemző. Az ókori latin is gyakran élt ezzel a lehetőséggel. Az angol nyelv viszont már a kialakulásától kezdve használt hivatalos egyszerűsítéseket (például az "és" szó helyett használt "&" szimbólum is az óangolból eredeztethető).

A rövidítések használata a második világháborúban, érthető módon, a katonai zsargonban vált általánossá és gyakorivá. A minél rövidebb, sokszor titkos szavak közvetítése a háborúban kritikus jelentőséggel bírt. Ezen újonnan kreált szavak jelentős része a mindennapi életbe is átültetődött a háború befejezése után. Az igazi lendületet ezek használatára és a rövidített szavak ugrásszerű növekedésére azonban a számítógépek és mobil kommunikációs eszközök elterjedése generálta. Az SMS-ek (lám ez is egy rövidítés!) és a Twitter például limitálja az egy üzenetben elküldhető/posztolható karakterek számát, ami a felhasználókat folyamatos rövidítésre kényszeríti.  De vajon tényleg csak a mobil eszközök miatt rövidítenek az amerikaiak? Szerintem nem. És talán az is elgondolkodtató, hogy más nyelvekben ugyanez a kommunikációs kényszer nem váltott ki ekkora megszállottságot.

drowning-lol.jpg

A rövidítések lehetséges motivációi

 Meggyőződésem, hogy ennek a mára már elfogadott "szokásnak" számos kiváltó oka lehet. Bizonyos szakmákban a rövidítések, különösen az akronímák elengedhetetlen kellékei a mindennapi munkafolyamatnak. Ezek nélkül mindenki nagyon hosszú mondatokban és sokszor érthetetlen, sőt nem is angol kifejezésekkel társalogna, ami nem igazán praktikus olyan ágazatokban mint a katonaság, a  gyógyszeripar, az egészségügy, hogy csak egy párat említsünk. Ki akar például egy kimondhatatlanul hosszú vegyületet szó szerint használni minden szövegkörnyezetben? Itt tehát valóban a praktikusság volt a kiváltó ok.

A korábban említett mobil kommunikációs eszközök adta limitáció is egy lényeges és valós ösztönző a rövidítésekre. Tinédzser lányom üzeneteiből látom mennyire népszerűek ezek a rövidítések. Sokszor azt sem tudom mit akar írni, úgy kell kikövetkeztetnem egyet-kettőt a szövegkörnyezetből. Sajnos azt is észrevettem, hogy nála - és gyanítom másoknál is - nem csak a helyszűke, vagy a karakter limitáció a kiváltó ok, hanem a lustaság. Egész egyszerűen például könnyebb leírni egy SMS-ben, hogy "Gm" a "Good morning" helyett. Érdemes megnézni egy tinédzser telefonját vagy Instagram üzeneteit, hogy jobban átéljük miről is beszélek itt. Ha belenézünk ezekbe az üzenetekbe, akkor egyúttal a jövő nyelvezete is elénk tárul majd. Igen, ez a jövő, ha akarjuk, hanem. Ahogy ez a generáció majd szépen felcseperedik és beépül a társdalomba, ez az új szóhasználat is majd szép lassan beépül egyre több tradicionális kommunikációs csatornába - feltéve ha lehet még majd ilyenről akkor beszélni.

Egyesek az exkluzivitás hatásának eszközeként is bevetik a rövidítéseket. Ezek az egyének azt feltételezik, hogy a másik fél nem ismeri az éppen gyakran tudatosan kommunikált rövidítéseket. Titkon azt várják, hogy a másik rákérdezzen mit is jelent az a bizonyos rövidítés. Amikor ez megtörténik, kissé felsőbbrendűen vagy éppen kioktatóan hozzák a másik tudomására a megoldást. A lényeg, hogy a rövidítés jelentését ők árulják el a "tudatlan" vagy kevéssé informált társalkodó partnernek.

texting-acronyms.jpg

Végül, de nem utolsósorban essen szó egy másik mozgatórugóról, ami elsősorban a nevek leegyszerűsítésében ölt testet. Ezt én inkább az átlag amerikai idegen nyelvek iránti tudatlanságának illetve az idegen szavak helyes kiejtésének hiányára vezetem vissza, de a pontos okokon sokat lehetne vitatkozni. Egy biztos, amit nem tudnak elsőre vagy leírni vagy kiejteni, azt általában vagy lerövidítik, vagy - jobb esetben - angolosítják. Ez történt a legendás lengyel származású amerikai kosárlabdaedzővel Mike Krzyzewski-vel is. Mai napig csak "Coach K"-ként ismerik. Van aki egyébként már meg sem várja és inkább maga megy a dolgok elébe. Leegyszerűsíti ő maga, hogy legalább kontroll alatt tartsa a végterméket. Így változtatta meg a magyar nagyszülőktől származó, producer, rendező és színész Louis Szekely is saját nevét Louis C.K.-re. (Ennek a két betűnek a kiejtése közel áll a székely szóéhoz... az angolban.)

És így lettem én is idővel "Dez" vagy csak "D". Egyszerűen feladtam, hogy elvárjam az amerikaiak helyes kiejtését a "zs" és az "ő" betűket illetően. Ezek kombinációja meg pláne nagy feladvány számukra. Meguntam, hogy a bemutatkozást követő pillanatban kiejtési és betűzési leckéket kell adnom. Ráadásul feleslegesen, mert úgysem képesek kiejteni helyesen. Az ő betű a legnehezebb számukra. Inkább portugálosra veszik (értsd ú), ami számomra inkább románnak hangzik, úgyhogy pár éve úgy döntöttem, hogy inkább rosszul kiejtve mutatkozom be, mert így - stílusosan szólva -  sokkal egyszerűbb és rövidebb is. Nekik is és nekem is.... Beálltunk tehát a sorba!

Nos, nyi vlt eza rvd bjegyzs, montm, h. rvd lesz!

U.I.

Lájkold a blog Facebook oldalát és így értesítést kapsz majd további jövőbeni bejegyzésekről.

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://prehryfarkas.blog.hu/api/trackback/id/tr4315245348

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szánmonoxid 2019.12.28. 16:05:40

"például az "és" szó helyett használt "&" szimbólum is az óangolból eredeztethető"
Valójában a latin "et" (= és) kalligrafikus írásmódjából.

"Az hogy az angol nyelv egyszerűbb a magyarnál, nem újdonság."
Nem újdonság, hanem baromság. Semmivel nem egyszerűbb, hanem más szerkezetű.

"Az általam is gyakran bevetett “barokk” körmondatok az angol nyelvben egész egyszerűen nem használatosak, sőt egyenesen elkerülendők."
Nem jobban, mint a magyarban.

Ja, akroníma nincs, legfeljebb akronim. Rövid i-vel, a végén -a nélkül.
Ahogy a tömorebben szót sem ismeri a magyar.

A rövidítések alapvető oka pedig az, hogy amikor kialakultak, akkor még baromi lassú volt a hálózati kommunikáció, 2400 bit/s-en, faxmodemmel baromira oda kellett figyelni, hogy hány karaktert küldesz, mert hosszú másodperceket jelenthetett minden egyes karakter, és mivel telefondíjjal ment a hálózat (még az internet előtti, BBS-es időkről van szó), ez pénzben nyilvánult meg, ezért rövidítettek, amit csak tudtak. Magyarországon is (itt is létezett BBS már a 80-as években is, többnyire még PC helyett - mivel nemigen volt, mert akkori kb. 1 millióba került volna, de a COCOM-lista miatt körülményes lett volna még úgy is hozzájutni, ha valakinek van rá ennyi pénze - HC-kkel (home computer) használták, mint a ZX Spectrum, Commodore 64, Enterprise 128 és társaik).
Az SMS idején meg a karakterkorlát miatt ment ez tovább, nem mindegy, hogy 1 vagy 2 SMS díját kellett-e fizetni, és akkor ez még (mobildíj, SMS) amerikai mércével is kurva drága volt. Dolgoztam akkoriban együtt amerikaiakkal (Amerikában), akiknek már volt mobiljuk, folyton panaszkodtak az árakra.

Szóval az átlag amerikai (magyar stb.) nyelvében ezért vannak a rövidítések.
A betűszók és mozaikszók más kérdés, ez főleg a műszaki és katonai zsargonból terjedt el, a katonaiban részben szintén a kommunikáció miatt. És nemcsak az amerikaiban, az oroszban is, pl. BTR = bronyetranszpartyor, magyarul PSZH (páncélozott szállító harcjármű) stb.

kemény keleti kommentelő 2019.12.28. 16:28:22

Vagy csak a helyesírással vannak gondjaik, ahogy a fiataloknak is. Mert a gm írásával nehéz hibázni.

efi 2019.12.28. 18:06:47

@szánmonoxid:
Pedig egyszerűbb. Bizonyos mondatokat mindig ugyanúgy mondanak. Ami nem csoda, mert a fele szavukra nincs szinonímiájuk. De még ez sem elég, több száz szónak meg annyi jelentése van egyszerre, hogy a mondat nélkül a büdös életbe nem lehet kitalálni, hogy mit jelent. (elrettentő példa: set) Magyarul legfeljebb 2 jelentésük van és az is csak pár tucat.
Olyan szavakat rövidíteni meg, mint pl to-2, you-u, why-y, már a lustaság netovábbja. Ennyire kreténben egyetlen más nyelvben sem tolják, pedig máshol is van sms, máshol is vannak tinik.

2019.12.28. 19:08:46

Az angol nyelv olyan, mintha LEGO-znál a szavakkal.

Budapest a kutyaszar városa 2019.12.28. 20:36:59

@Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember: Amerika a praktikum hazája. Nincs fölösleges locsogás. Egyszerű az angol nyelv ? Hát, azért az a 12 féle igeidő és az a töméntelen of..... A magyarban viszont csak egy múlt idő van, annyira leegyszerűsödött, a vala és a volt már rég kikopott, nyilván éppen az egyszerűsítés miatt. Emlékszik még valaki a rocsóra és az alesre ?

efi 2019.12.28. 22:35:34

@Budapest a kutyaszar városa:
A magyar az egyik legnehezebben megtanulható nyelv. Nem én mondom, hanem külföldiek, akik több nyelvet is tanultak már. Lehet, hogy nincs annyi igeidő, de abban a párban sem konzekvens a ragozás, jóformán minden 3.szónál valamelyik számban eltér. Aztán ott van az az őrület, amikor hangrendileg kell illeszteni a toldalékot, az életben nem tudják soha tökéletesen megtanulni.

meatclone 2019.12.29. 01:06:08

"Az hogy az angol nyelv egyszerűbb a magyarnál, nem újdonság. Mi sokkal választékosabban és egyúttal sokkal bonyolultabban is fejezzük ki magunkat az amerikaiaknál. Az általam is gyakran bevetett “barokk” körmondatok az angol nyelvben egész egyszerűen nem használatosak, sőt egyenesen elkerülendők. Mindent rövid tőmondatokban fejeznek ki és írnak le. Minél rövidebb és egyszerűbb a mondat szerkezete, annál érthetőbbé és könnyebben olvashatóvá válik a szöveg… az amerikaiak számára."
Ez igy ahogy van okorseg. Persze ha a poszt iroja olyan kozegben mozog ami a PB-i nyocker megfeleloje akkor lehet. A tinik sem mervadok.
Sot meg mondok jobbat. Szerintem az angolban sokkal arnyaltabban/barokkosabban lehet magunkat kifejezni. Az hogy a posztiro nincs olyan szinten hogy ezt felismerje az nem problema, de hogy igy magabiztossan terjeszti a hulyeseget az mar igen.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.12.29. 05:54:21

@efi:

A magyar igeragozás pont abszolút logikus. Könnyen tanulható. Ahogy a hangrend is, szinte nincsenek is kivételek, a pár kivételt pedig a magyar anyanyelvűek se egységesen mondják.

Szóval rosszak a példáid.

Objektíven nézve a magyar fő nehézsége a igerag helye, mert erre egyszerűen nincs 100 %-os szabály, sokszor "érezni" kell mi a helyes.

Alapvetően a magyar nyelvtan baromira szabályos. Pl. az indoeurópai nyelvekhez képest.

Az persze tény, hogy a magyarban jóval több nyelvtani kategória van, mint az angolban. Szóval így nézve nehezebb.

Alapvetően a magyar azért számít nehéznek, mert nehéz elkezdeni tanulni, míg az angolt meg könnyű. De ha nem csak a kezdeti stádiumot nézzük, akkor a magyar nem nehezebb az angolnál.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.12.29. 05:55:39

@meatclone:

Minden fejlett kultúrnyelv képes magát nagyon választékosan kifejezni. ebben semmi különbség az angol és a magyar között.

KékFény6 2019.12.29. 14:52:02

A cikkről a Mézga család "köbükije" jutott eszembe: "Kapcs, ford!". Mennyire megjósolták a jövőt! :)

Weißkopf 2019.12.29. 15:33:42

@szánmonoxid: "Valójában a latin "et" (= és) kalligrafikus írásmódjából." Én úgy tudom, a & jel Tiro (Cicero szabadosa és munkatársa) 'találmánya' volt.

"Ja, akroníma nincs, legfeljebb akronim. Rövid i-vel, a végén -a nélkül." Nono. Analógiából kiindulva: szinonim (melléknév) = rokon értelmű
szinonima (főnév) = rokon értelmű szó
A fentiek alapján a helyes írásmód: akronima = mozaikszó

Guszty 2019.12.29. 19:25:58

@MAXVAL bircaman közíró: És amiben sokkal könnyebb a magyar nyelv, a leírt szavak kiejtése: Ha minden szót pontosan úgy ejtesz, ahogy írod, max. kicsit "egyszerűnek" tartanak, de simán megértenek. Próbáld meg ezt az angolban vagy plána a franciában.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.12.29. 19:31:12

@Guszty:

A magyar ebben közepes. Szótagelemző írás, pár kivétellel.
süti beállítások módosítása