Tegnap több viszonylag nagyobb erejű (6.4 és 7.1) földrengés rázta meg Dél-Kaliforniát.  Bár a rengés epicentruma jóval észak-keletebbre volt Los Angelestől, a földmozgást több mint 70 kilométerrel távolabb nem csak Los Angelesben, de még attól délebbre, igy lakóhelyünkön is többen érezték. A legutolsó rezgés majd egy percig is eltartott.

Eddig kevés élő adásbeli rengést rögzitettek a mostaniról, viszont pár évvel ezelőtt, amikor Hollywoodban volt egy jóval kisebb erősségű földmozgás, akkor a  los angelesi televíziós és rádiós stúdiókban a földrengést nem lehetett nem észrevenni. Szinte minden csatorna akaratán kívül ugyan, de főműsoridőben “közvetítette” a földmozgást a reggeli hírek beolvasásakor. Az egyik ilyen élő adás keretében, egy helyi csatorna hírbemondója, Chris Schaubble - magyar szemmel legalábbis - meglehetősen furcsán reagálta le a földrengést a stúdióban. A TVs figura ugyanis, ahogy az ebben a kis videoklipben is látható, rögtön az asztal alá ugrott, amint megérezte a földrengést. Ez a jelenet óriási internet szenzációvá vált és vírusszerűen terjedt a világhálón egy pár órán belül. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Schaubble kigülledt szemei is hozzájárultak a jelenet internetes sikeréhez. (lásd képet alul)

Másnap, az addig szinte ismeretlen helyi bemondóról beszélt, mit beszélt, röhögött fél Amerika. A média már éppen kezdte volna “beszari kisfiúnak” beállítani, amikor a szakma, azaz a katasztrófavédelem képviselői és a nézők többsége végre - kicsit későn ugyan, de - rájött, hogy Schaubble kigúnyolásával az amerikaiak gyakorlatilag saját magukat karikírozzák ki, ezért a média egy napon belül “leszállt” a tévésről.

Sőt egyre többen kezdték dicsérni a bemondót. Az emberek ugyanis rájöttek, hogy szerencsétlen Schaubble csupán csak azt tette, amire őt az amerikai iskolai oktatás első osztályos kortól kezdve nevelte földrengés esetén: azonnal bebújt az asztal alá, hogy az asztal felfogja az esetlegesen fejére hulló törmelékeket. Gyakorlatilag mintaszerűen követte azt, amit ilyenkor tenni kell:

„Drop, cover and hold on”,

hangzik a földrengésre kitalált utasítás angolul. Magyarul ez annyit jelent, hogy: “le a földre, fedél a fej felé és kitartóan várni” amíg a rengések el nem múlnak. Nem tett ő tehát semmi egyebet, csak előjöttek nála azok a pavlovi reflexek, amiket az amerikaiak oly tudatosan próbálnak elsajátittatni gyermekeikkel ilyen esetekre, vészhelyzetekre.

Én kifejezettem csodálom az amerikai nevelésnek ezt a részét, és örülök, hogy gyermekeim tudni fogják majd, hogy mit kell tenni, ha valami vészhelyzet támad a jövőben bár csak remélem, hogy soha nem kell kamatoztatni ez irányú tudásukat. De vajon milyen katasztrófa vagy vészhelyzet félkészítést adnak az amerikaiak az iskolásoknak?

Nos, ezt az amerikai félkészítést kisiskolás gyermekeimen révén közvetlen közelről, a szülői oldalról ismerem. A magyar megfelelőjéről nincs tapasztalatom, de szívesen hallanék otthoni szülői visszajelzéseket. Nem tudom, hogy vajon a magyar iskolákban ma része-e ez az oktatásnak vagy sem. Én csak arra emlékszem, hogy amikor én voltam általános iskolás vagy gimnáziumi diák, azon kívül, hogy ki kellett rohanni az iskolából, nem sok hasznosat tanultunk.

E sorok olvasása közben talán vannak akik azt gondolják, hogy olyan helyen, ahol nagy a katasztrófa veszélye, ott kell is ilyen nevelést alkalmazni, de ott ahol ez a veszély (értsd földrengés) nincs, illetve ennek esélye kicsi, ott nem olyan fontos vagy éppenséggel még fölösleges is. Én ezzel a szemlélettel nem értek egyet, mert egyrészt földrengés bárhol és bármikor történhet, másrészt pedig van megannyi más vészhelyzet, mely bármelyik gyerekkel, akár saját otthonunkban is könnyen megeshet, előfordulhat Nem kell itt feltétlen csak földrengésre gondolni. Itt van a másik gyakori vészhelyzet a tűz, ami legalább olyan veszélyes lehet mint a földrengés, sőt a statisztikák szerint a tűz éppenséggel több gyermekáldozatot követel mint a földrengés. Tűzeset pedig valószínűleg ugyanolyan gyakorisággal fordul elő a magyar gyerekekkel, mint az amerikaikkal.

De ha ez így van, akkor már csak az a kérdés, hogy mit tud egy átlagos magyar kisgyerek, arról, hogy mi a teendő tűz esetén. Nos, ha gyermeked van, ajánlom, ennél a résznél szakítsd félbe az olvasást és kérdezd meg tőle, hogy ő mit tenne tűz esetén, illetve mit tanítottak neki az iskolában. Kíváncsi vagyok a válaszokra. Ha tanították és tudja is mi a teendő tűz esetén, akkor én vagyok a legboldogabb (te utánad). Sőt, ha ez a helyzet, akkor talán ne is olvasd tovább ezt a szösszenetet. Ha éppenséggel nem tudja, akkor talán érdemes folytatni az olvasást és később megbeszélni vele.

Nos akkor lássuk, hogy miképp készítik fel Amerikában a gyerekeket alapvető vészhelyzetek kezelésére. Mielőtt folytatnám, fontosnak találom megjegyezni, hogy a pontos utasításokon túl, a nevelés legfontosabb feladata, hogy a gyerekek elkerüljék a vészhelyzet okozta pánikot, ami nemcsak lebénithatja őket, de még a szülők, tanárok vagy éppenséggel a tűzoltók segítségét is megnehezítheti. Ha tűz esetén a gyerek felismeri a vészhelyzetet, tudja mit kell tenni, ösztönszerűen és logikusan gondolkodik pánik helyett, akkor neki is sokkal nagyobb esélye van a túlélésre illetve a vészhelyzet sikeresebb lekezelésére.

Hát akkor itt van az én 10 éves lányom saját szavakba foglalt leírása, arról mi is a gyerekek teendője a következő vészhelyzetek esetén:

Tűz

Ha tűz van, tűzriadót fújnak majd, és a sziréna hangja nagyon hangos lesz de nem kell félni. Ha az iskolában van tűz, akkor a tanárok is kiabálni fogják, hogy tűz van. Ha lehet, minél hamarabb ki kell rohanni az épületből, ahol már nem érhet el a tűz.

Ha véletlenül kigyulladna a ruhád, akkor ezt a három dolgot kell tenned.

“Stop, drop and roll”,

azaz megállni, lefeküdni a földre, és gyorsan pörögni oldalunkon minél gyorsabban mert ez talán elolthatja a tüzet az égő ruhán és így nem égünk meg.

Ha otthon vagyunk, és van háziállatunk, azzal ne törődjünk, mert általában az állatok előbb megérzik a bajt és ők könnyebben kimenekülnek mint az emberek, ha pedig nem, az majd a tűzoltók feladata, nem a gyerekeké. A gyerekeknek minél előbb ki kell jutni a házból, ez a legfontosabb. Ha véletlenül egy égő szobában ragadnánk, akkor mielőtt kimenekülnénk az ajtón, először ellenőrizni kell, hogy az ajtó meleg-e, mert ez azt jelentheti, hogy az ajtó másik oldalán tűz van. Ezt úgy szabad csak ellenőrizni, hogy a kézfejjel (és nem a tenyérrel) kell kitapintani az ajtót. Ha nagyon meleg az ajtó, akkor ne nyissuk ki. Inkább nyissunk ablakot és próbáljunk kiabálni és kidobálni tárgyakat az ablakon, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet. A tűzoltók már úgy is ott lesznek hamarosan, de ha nem a szomszédok vagy a járókelők majd értesítik őket.

Földrengés

 Ha földrengést észlelünk, kövessük ezt a három utasítást drop, cover and hold on. Azaz, ha lehet, azonnal ugorjunk egy asztal alá és egyik kezünkkel fogjuk meg az asztal lábát, míg a másik kezünket tegyük a nyakunkra, hogy jobban védjük a fejünket, arra az esetre, ha véletlenül mégis ránk dőlne az asztal vagy valami más tárgy. Amíg nem hallunk további utasítást, addig ott kell maradni az asztal alatt, mert bármikor lehet másik földrengés (értsd utórengés) és ha nem vagyunk az asztal alatt, akkor megsérülhetünk.

 Ha a földrengés akkor történik, amikor éppen a szabadban játszunk, akkor olyan helyre kell rohanni, ahol nem dőlhet vagy eshet ránk semmi. Ha mégis olyan helyen vagyunk, hogy nem tudsz elfutni, vagy nincs mi alá bújni, akkor itt mind a két kezünket a nyakunkra kell tenni, hogy jobban védjük a fejünket és a nyakunkat.

Lock-down (Lövöldözés)

 Ez egy olyan vészhelyzet, amikor egy idegen, gonosz bácsi az iskolába vagy betör vagy valami rosszat csinál például lövöldözik. A hangszórókon keresztül, az igazgató majd utasítja a tanárokat, hogy zárjanak be mindent. (lock down). Ekkor a tanárok bezárják az ajtót kulcsra, becsukják az ablakokat és lehúzzák a rolókat. Addig a gyerekeknek gyorsan biztonságos helyre kell menniük. Olyan helyre, ahol nem láthatják őket, például az asztal alá, de semmiképpen sem az ablak vagy az ajtó közelébe és csöndben kell maradni addig, amíg a hangszóróban azt nem mondják, hogy a veszély elmúlt.

Hát Emma lányom felkészült és még én is tanultam belőle. Reméljük nem kell élesben bebizonyítani, hogy jól megtanulta ezt a “leckét”.

Hát akkor drop, cover and hold on….,mert jön a következő utórezgés hamarosan.

U.I.

Ha tetszett és esetleg érdekel még más hasonló jellegű korábbi valamint a közeljövőben megjelenő szösszenet is, akkor légyszíves lájkold a blog facebook oldalát: http://www.facebook.com/PrehryFarkas