PrehryFarkas

Az újkori amerikai honfoglaló magyarok szocio-demográfiai jellemzői

2019. szeptember 22. 00:45 - Dedi Cool

Az "Amerikai magyar vagy magyar amerikai?" szociológiai kutatás

Nehéz megbecsülni az Amerikában élő magyarok pontos létszámát. A legutóbbi amerikai népszámláláson (census) már nem gyűjtöttek adatokat az itt élők faji és etnikai hovatartozásáról, így nincs friss adat az Egyesült Államokban élő, de magukat magyar etnikumúnak vagy származásúnak valló amerikaiak számáról. A legutóbbi népszámlálás, ami még rákérdezett a faji csoportra és az etnikumra/származásra, 2000-ben történt. (Lásd a népszámlálás 10. kérdésének pontos megfogalmazását a lenti képen:„mi ennek a személynek a származása vagy etnikai eredete?”)

Az akkori census felméréseinek adataira támaszkodva, az MTA szociológiai kutatói körülbelül 1,4 millióra - azaz az akkori amerikai népesség 0.5%-ára - becsülték azoknak az amerikaiaknak a számát, akik magyar etnikumúnak vagy magyar származásúnak vallották magukat az ezredfordulón.

Azonban kicsit csalóka ez a viszonylag nagy lélekszám, több okból is. A kérdőív ugyanis nem definiálta a származást. Annak értelmezését gyakorlatilag teljesen a válaszadóra bízta. Azaz nem lehet pontosan tudni melyik válaszadó milyen alapon és milyen meggondolásból válaszolt úgy, hogy “magyar vér csörgedezik az ereiben.“ Ehhez érdekes adalékinformáció, hogy a census adatait kielemezve, az MTA kutatói szerint a magyar etnikumú/származású amerikaiak 88%-a otthon, családi környezetben csak és kizárólag az angol nyelvet használta a felmérés időpontjában.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a census módszertanából adódóan nyilvánvalóan ez a felmérés többnyire az amerikai állampolgárokat, vagy éppen a legálisan az USÁ-ban tartózkodókat mérte fel. Végül pedig az is árnyalja a képet, hogy az 1,4 millió magyar származású/etnikumú amerikai döntő többsége (92%) vagy az Egyesült Államokban született, első- vagy másod-, esetleg harmad vagy azokat is megelőző generációkhoz sorolta magát. A maradék 8 százalék, azaz csupán mintegy 110 ezren nyilatkoztak úgy, hogy nem az USÁ-ban születtek, 93 ezren ebből Magyarországon.

Akármennyire is jó munkát végeztek az MTA kutatói a census eredményeit elemezve, azok az adatok ma már majdnem két évtizede készültek, azaz nem frissek és nem tartalmazzák az utóbbi években útra kelt, - főleg gazdasági jellegű - kivándorlókat sem. Bizonyosra vehető ezért, hogy a fenti lélekszámnál lényegesen többen élnek az USÁ-ban főleg azok, akik magukat magyarnak vallják  és Magyarországról vagy magyar lakta területekről (Erdély, Felvidék, Kárpátalja) származnak és az elmúlt évtizedekben vagy években érkeztek.

magyar-amerikai_5.png

Amerikai magyar vagy magyar amerikai?

Az amerikai magyarság lélekszámának felmérésénél azonban még nehezebb feladat kideríteni, hogy mi történt és történik az USÁ-ba bevándorló magyarokkal letelepedésüket követően. Miért indultak útnak? Hogy alakult életük, tartózkodási státuszuk, társadalmai helyzetük és beilleszkedésük az amerikai társadalomba. Haza akarnak-e vajon térni? Keveset tudunk véleményeikről és érzéseikről Magyarországot, a magyarokat és Amerikát, az amerikaiakat illetően. Azt pedig végképp nem tudjuk, hogy miképp élik meg a magyar-amerikai kettős identitást vagy éppen annak esetleges hiányát az új országban.

A személyes érintettség révén engem pedig különösen érdekel, hogy mit válaszolnának itteni honfitársaink ma arra a kérdésre, hogy ők minek tartják magukat. Kizárólag amerikainak? Kizárólag magyarnak? Amerikában élő magyarnak? Vagy éppen magyar származású amerikainak?

7 New Jerseyben, és 7 Kaliforniában eltöltött esztendő után ezek azok a kérdések, amiknél jómagam is egyre jobban és gyakrabban elbizonytalanodok, ha megkérdeznek. Az idő haladtával, gyökereink itteni eresztésével a válasz már nem olyan egyértelmű, mint az a megérkezésünket követő első két-három évben volt. Mindezeken túl, az is legalább annyira érdekel, hogy milyen tényezők befolyásolják - az én és - az itt élő rendkívül sokszínű magyarság válaszait és hogy vannak-e - ha igen, akkor pedig mik azok - a lényeges különbségek a már itt született, a korábban és a nemrég érkezett magyarok válaszai és indokai között.

magyar-amerikai_poszt_4_1.jpg

A kutatás

Nos, engem ha valami foglalkoztat, akkor én általában nem csak töprengek, hanem cselekszek is. Elhatároztam, hogy egy remélhetőleg nagy mintán alapuló szociológiai jellegű felmérés segítségével megszerzem a válaszokat a fenti kérdéseimre és azokat megosztom majd az itteni - és persze az otthoni - magyarsággal, hogy ne csak elszórt, nem feltétlenül reprezentatív jellegű vagy éppenséggel régebben készített interjúkból, a médiából, városi mendemondákból és feltételezésekből, hanem végre az itt élő magyarok - remélhetőleg - ezreitől kapjunk egy sokkal teljesebb és a valóságot sokkal hűségesebben tükröző összképet az amerikai magyarság érzéseiről és gondolatairól az Óhaza és az Újvilág iránt. (A kérdőív kitöltése egyébként teljesen önkéntes névtelen, azonosításra alkalmas adatokat pedig nem kérünk. A kérdezőket nem követjük, email-címet sem kérünk.)

A felmérés kérdőívét az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja Kisebbségkutató Intézetének szakmai támogatásával fejlesztettem ki. A kérdések összeállításánál ugyanazzal a kutatóval dolgoztam, aki 2014-ben az Angliában élő és dolgozó magyarságot mérte fel Menjek/maradjak projekt név alatt.  Egy sor kérdés egyébként teljesen megegyezik a két felmérésben, így egyes esetekben - túl az eredeti célon - lehetőség lesz majd a két országban (Egyesült Királyság és USA) élő magyarság válaszainak összehasonlítására is.

Magát a felmérést, - ami egyébként minden politikai szándéktól mentes és a politikától független - annak szervezését, promócióját és jövőbeni elemzését, saját pénzemből finanszírozva az Intézettől teljesen függetlenül végeztem egy profi statisztikus segítségével.

Alapadatok

A közel 2,200 válaszadóból mintegy 1,800-an válaszoltak a szocio-demográfiai kérdésekre. Értelemszerűen tehát csak erről az 1,800-as mintáról tudunk bővebb háttér-információt szolgáltatni.

Nemek aránya

A felmérésben többségben voltak a nők (61%) és ez az arány nem változott számottevően semmilyen bontásban (nyelv vagy születési hely) sem.  A census adataiban a nemek aránya kicsit jobban kiegyensúlyozott volt. Ott a magukat magyarnak - valamilyen szinten vagy okból - vallók 51%-a volt nő.

Életkor

A kitöltők átlagéletkora 44 év volt. A teljes minta életkori megoszlására pillantva és a census adataival összehasonlítva (lásd grafikon alul) elmondható, hogy egy lényegesen idősebb korosztály alkotta a mintát, ami nem meglepő, hisz a censusban a gyermekeket is beszámították.

Az alábbi kumulatív életkorgrafikonról azonban az is jól kiolvasható, hogy a minta közel sem csak "idősekből" tevődik ki, inkább a középkorúak dominálnak, ugyanis 20%-a 34, mintegy 40%-a 41, 60%-a 48 és 80%-a pedig 60 év alatti.

age_distribution_total.jpg

Az átlagéletkor, a kor megoszlása (no és persze az eredmények) majd akkor lesznek érdekesek, amikor összehasonlítjuk ezt a mintát a menjek⁄maradjak felmérés mintájának átlagéletkorával, ugyanis az angliai magyar válaszadók lényegesen fiatalabbak voltak az amerikai magyaroknál, de erről majd egy későbbi írásban, részletesebben.

percentage_of_respondents_by_age.jpg

Jelenlegi lakhely

Három állam híján, az Egyesült Államok minden államából érkezett válasz. A legtöbb válaszadó Kaliforniában él (407). A második legtöbb válasz (157)  Floridából míg a harmadik (130) Texasból jött. Az alábbi USA térképen jól kiolvasható a válaszadók számának megoszlása államonként, sőt az is jól látszik a "hőtérképről", hogy a kitöltők döntő többsége javarészt a két partvidék menti, valamint a déli államokban él.

A magyar és angol nyelvű kérdőívek kitöltőinek lakhelye kis mértékben tér csak el. Amíg az angol nyelvű válaszadóknál Ohio és Kalifornia államok domináltak, addig a magyar nyelvűeknél, Kalifornia, Florida és New York volt a legtöbb válaszadó lakhelye. A censusban nem volt információ a lakhelyet illetően, így ezzel a mintát sem tudjuk sajnos összevetni.

current_location_total.jpg

Fontos megjegyezni, hogy a térképen jelzett adatok nem tükrözik az amerikai magyarság tényleges területi megoszlását, sőt nem feltétlenül esnek egybe bizonyos tradicionális és történelmileg kialakult nagy magyar diaszpóra-központokkal sem. Ennek ékes példája, a több mint száz éves múltra visszatekintő, viszonylag nagy lélekszámú és több aktív szervezetet is felsorakoztató New Jersey állam, melyből csupán csak 90 kérdőív érkezett.

A minta területi megoszlására egyébként sok minden volt hatással, de az adatgyűjtés tapasztalatait figyelembe véve, a leginkább befolyásoló tényező a helyi szervezetek vagy azok egyes képviselőjének aktivitása illetve inaktivitása volt. Ott vagy olyan fórumon, ahol sikerült egy lelkes és a felmérést támogató un. véleményvezért vagy a helyi közösséget befolyásolni képes magyart találni, abban az államban a kitöltött kérdőívek száma is megugrott. Mindez természetes és egyébként nem meglepő velejárója volt az adatgyűjtés módszerének.

Település jellege

A megkérdezettek lakhelyeinek jellege meglehetősen változatos. A válaszadók 25%-a nagyvárosban, 21-%-a pedig közepes nagyságú városban lakik, míg a kisvárosban vagy vidéki kistelepülésen élők együttesen a minta 21%-át teszik ki. A többi válaszhoz képest a legtöbben (31%) viszont külvárosban élnek és ez különösen az angol nyelven kitöltött illetve az USÁ-ban születettekre (40%) jellemző. Érdekes, mintegy tükörellentéte ennek az adatnak, hogy a magyar nyelvű és a nem az Egyesült Államokban született válaszadók viszont a nagy és közepes városokban laknak leginkább (51-53%).

where_you_live.jpg

 Állampolgárság(ok)

A kérdőív - különböző kontextusban ugyan és más módszerrel, de - két alkalommal is rákérdezett a válaszadó amerikai állampolgárságára.

A szocio-demográfiai blokkban szereplő ez irányú kérdés, nem az itt tartózkodás amerikai státuszára (pl. vízum típusa, zöldkártya, USA állampolgár) kérdezett rá, hanem  pusztán az állampolgárság(ok)ra. Fontos adalékinformáció, hogy a szocio-demográfiai kérdés elemzéséből kihagytuk az egyéb állampolgársági (pl. Román vagy kanadai) válaszokat. Itt csak a magyar vagy amerikai illetve a kettős állampolgárságú (azaz mindkettőt bejelölő) válaszokat vizsgáltuk meg, melyet a lenti grafikon szemléltet.

your_citizenship.jpg

A teljes minta tekintetében közel azonos a magyar és amerikai állampolgárok aránya (49% vs. 56%). 27%-a vallotta magát kettős állampolgárnak, ami alacsonynak tűnik, és talán csak akkor értelmezhető, ha a további bontás eredményeire pillantunk. Jól látható ugyanis, hogy az angol nyelvű és az USÁ-ban születettek kettős állampolgársági aránya a döntő ok az alacsony (15% és 9%) teljes mintára kivetített kettős állampolgárságúak részarányának. Sőt a két nyelvi és születési hely szerinti bontásban ez az arány statisztikailag szignifikáns mértékben eltér egymástól (9% vs. 35% és 15% vs. 35%)

Az eredményt egy más szemszögből nézve az is kiolvasható, hogy a magyar nyelvű és az Egyesült Államokba bevándorlók állampolgársága sokkal kiegyensúlyozottabb, színesebb.

Iskolai végzettség

Az iskolai végzettség tekintetében a minta erősen felülreprezentáltnak tűnik első látásra, bár nehéz ezt pontosan megítélni a két ország - főleg a rendszerváltás előtti - iskola-rendszerbeli különbségei miatt. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy a megkérdezettek negyede posztgraduális képzéssel bír, és csak nagyon alacsony az érettségivel nem rendelkezők száma. Kevesebb mint egy százalék végzett nyolc általánost és a középfokú végzettségűek is csupán a minta 20%-át teszik ki. Ezek az adatok valószínűleg a mintavétel módjának (torzító) hatását is tükrözik a magasabb iskolázottságúak javára.

Az érem másik oldalát nézve, a felmérés viszont kiváló betekintést nyújt a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező Amerikában élő magyarság főbb jellemzőiről, gondolkodásáról és szokásairól.

education.png

Lakás vagy ház tulajdoni viszonya

A válaszadók többsége (42%) jelzáloggal terhelt ingatlannal, rendelkezik míg több mint egyharmad bérli jelenlegi lakhelyét. Minden ötödik megkérdezett viszont már törlesztőrészlettel nem megterhelt teljes ingatlan-tulajdonos és ez inkább az angol nyelvű valamint az USÁ-ban születetteknél fordul elő elsősorban. Ellentétben a bérléssel, ami viszont a magyar nyelvű és a nem az Egyesült Államokban születettek körében népszerű inkább.

 status_of_house.jpg

Hálószobák száma

Ahhoz, hogy a felmérésben résztvevők egyes válaszainak esetleges motivációit jobban megismerjük, szerettünk volna minimális betekintést nyerni azok vagyoni helyzetébe. Ez azonban rendkívül szenzitív terület, így úgy döntöttünk, hogy csak a hálószobák számára kérdezünk rá és csak ezekből - illetve az imént ismertetett ház⁄lakás tulajdonjogi viszonyából - próbálunk majd következtetni a válaszadók anyagi helyzetére.

Az átlag hálószobák száma a teljes mintában 2.5. A válaszadók majdnem egyharmada (36%) 1 vagy 2 hálószobás, szintén közel egyharmada (34%) 3 hálószobás és ismét mintegy egyharmada pedig 4 vagy annál több hálószobás lakásban lakik. A nyelv illetve a születés szerinti bontásban nem volt óriási különbség kivéve, hogy a magyarországi kitöltők körében sokkal népszerűbb az egy hálószobás lakás.

number_of_bedrooms.jpg

Családi állapot

A családi állapot meglehetősen homogén képet mutat. A megkérdezettek 72%-a élettársi vagy házastársi viszonyban él bár az angol nyelvű és az USÁ-ban született válaszadóknál az egyedüliek aránya 20% körüli. Ez majdnem duplája a magyar nyelvű és a nem Amerikában születettek válaszainak.

A census családi állapotával összevetve elmondható, hogy a felmérés mintája elsősorban a házasok és az élettársi viszonyban élők válaszait tükrözi (lásd alul két grafikont erről) .

merital_status.jpg

marital_status_compare_all.jpg

Ha a censusban minden, magát magyarnak vagy magyar származásúnak valló családi viszonyát hasonlítjuk össze a felmérés összes válaszadójának családi állapotával, a leglényegesebb különbség a házasok és az egyéb kategóriák (pl. gyermekek) nagyobb aránya a census javára. Ez valószínűleg a korábban említett módszertani különbségből is adódik.  Ha pedig leszűkítjük az összehasonlítást a Magyarországon születettekre, akkor a legnagyobb differencia az özvegyek (16% vs. 2%) és a házasok (62% vs. 77%) arányánál mutatkozik.

marital_status_compare_hu.jpg

Élettárs állampolgársága és iskolai végzettsége

Az élettársakról csak minimális információt gyűjtöttünk viszont ezen adatok fontos szerepet töltenek be majd egyes kérdések (pl. családban beszélt nyelv) értelmezésénél. Azok a résztvevők, akik hajlandóak voltak erre az egyébként a kérdőívben utoljára feltett két kérdésre is válaszolni, megerősítették a minta viszonylagos felülreprezentáltságát ugyanis házastársaik is meglehetősen magas iskolai végzettséggel rendelkeznek (lásd diagramot alul).

Az iskolai végzettség tekintetében nem volt számottevő különbség semmilyen bontásban. Az állampolgárságnál, ahogy várható volt, az USÁ-ban születettek körében minden kilencedik válaszadónak amerikai állampolgár a férje, míg a magyaroknál "csak" minden hetedik. A kettős állampolgárság pedig szinte csak a magyarországi válaszadókra jellemző.

sposue_highest_degree.jpg

A házastársak döntő többsége (76%) amerikai állampolgár, 32%-a magyar állampolgárságú és 12%-a rendelkezik csupán kettős állampolgársággal.

Nos, eddig tartott a válaszadók szocio-demográfiai jellemzőinek bemutatása.Fogaljuk akkor össze a legfontosabb tudnivalókat a könnyebb követhetőség érdekében:

  • A felmérésben többségben voltak a nők (61%) és a házastársi vagy élettársi viszonyban élők (72%).
  • A kitöltők átlag életkora 44 év volt és 27%-a kettős állampolgár bár ez a szám magasabb a magyarul kitöltöttek körében.
  • A válaszolók döntő többsége javarészt a két partvidék menti, valamint a déli államokban él. Kaliforniából, Floridából és Texasból érkezett a legtöbb válasz.
  • A legtöbben (31%) külvárosban élnek többnyire (42%) jelzáloggal terhelt házban, ahol az átlag hálószobák száma 2.5.
  • A felmérésben résztvevők döntő többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, sőt negyede posztgraduális képzésben is részt vett már.
  • A házastársak döntő többsége amerikai állampolgár és felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

Ezek ismeretében a következő részben bemutatandó fő kérdések is kellőképpen értelmezhetővé válnak. Sőt ezen jellemzők adják majd a későbbiekben bemutatott klaszterelemzés fényképszerű leírásait is. Érdemes tehát majd ide vissza-vissza látogatni a kutatás fő kérdéseire adott válaszok eredményeinek ismeretében.

 Kövesd a Blog Facebook oldalát a következő részekhez.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://prehryfarkas.blog.hu/api/trackback/id/tr8515139134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.